Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.
A politikai zsarolás magasiskolája, ami Lengyelországgal történik a fideszes EP-képviselő szerint, de nem Lukasenkára gondol.
Brüsszel Lengyelország ellen is fellépett.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Sötétvörös színnel jeleznek minden hazai régiót, százezer főre több mint 500 fertőzött jut.
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
A Fidesz alelnöke szerint az Európai Néppárt balra tolódott.
Tiltakoznak a lengyelek, mert szerintük az Európai Bizottság a belarusz rezsimet támogatja, Merkel kancellár pedig a tagállamokat megkerülve tárgyal Aljakszandr Lukasenka elnökkel, akit az EU nem ismer el elnöknek.
Kit tekintünk védettnek 2021 végén? Ha a kutatásokat nézzük, novemberre a magyar lakosság közel fele elveszthette a vakcinák nyújtotta ellenanyagszint jó részét harmadik oltás nélkül, így tehát ha a kormány újra az oltási igazolványok használatához kötne bizonyos tevékenységeket, jó eséllyel csak félig jelentene eredményt. Mindazonáltal az európai trendek azt mutatják, a negyedik hullám megoldását az emlékeztető oltásban és az oltatlanok megkülönböztetésében látják.
London azzal fenyegetőzik, hogy felmondja a Brexit-egyezmény egyik passzusát.
Sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze az európai szabályozással. A magyar menekültpolitika újabb eleméről derült ki, hogy jogellenes.
A büntető-intézkedések azokat a légitársaságokat, az utazási ügynökségeket és személyeket fogja érinteni, akik részt vesznek „a Minszk által szponzorált embercsempészetben”.
A Soros-terv végrehajtását látja Szijjártó Péter abban, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó finanszírozni a magyar határkerítés és határvédelem több mint 500 milliárd forintos költségét. Az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén szó volt a Fehéroroszországgal szembeni szankciók kibővítéséről, és a nyugat-balkáni bővítésről is.
A legfelsőbb döntéshozó szerv dönti el, hogy a volt jobbikos EP-képviselő kém, vagy sem.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
Az Országgyűlés mellett Varga Judittal, jogi vezetőkkel, de még Márki-Zay Péterrel is találkozott budapesti útján Didier Reynders EU-biztos, aki azt mondta: a viták, amelyek ma Magyarországon folynak, alátámasztják a jogállamisági jelentések alapállításait.
Az indítványról még a plenáris ülésen is szavazni kell.
Az EU nem tud olyan megoldást elfogadni, amelynek alapján ellenőrizetlenül áramlanának áruk az unió egységes belső piacára.
Ha az unió nem akarja, hogy a hátsó udvarát olyan erők vegyék birtokba, amelyek aktívan dolgoznak az Európa-ház bedöntésén, akkor a Bizottságnak és a békepárti kormányoknak sokkal nagyobb támogatást kell adniuk az EU-barát erőknek Szerbiában és Magyarországon. Egyben érdem belépési perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkánnak. Akár a felvételi feltételek enyhítése árán, írja a német lap.
